Csernobil napjainkban...

Ja, és a megfejtés: Ramin Mehmanparaszt :D

Hogy hívják az iráni külügyi szóvivőt?

A: “Hehe, ilyet ír levélben, hogy “Szia Süsü!”

B: “Az nem SüSü, hanem SuSu.”

A: “Ja... Hehe, egyébként tegnap tanultam, hogy japánul a ‘demokrácia’ az ‘minsüsügi’”.

B: “Igen, mert a japánok szerint a demokrácia süsü dolog.”

A: “Ja, lehet, mivel még mindig császáruk van. Van is minden évben egy egyhetes munkaszünetük, a császár születésnapján.”

B: “Fú, nekünk is császár kellene.”

A: “Várj csak, alakul az...”

Kezdetnek csak egy rövidet akkor.

Szóval Glastonburyben jártunk épp. Kicsit szemerkélt az eső. M-nak megtetszett egy kis csecsebecsebolt, és nagy szemekkel nézegette a kirakatot, nem tudta eldönteni, be akar-e menni vagy nem, amikor bentről barátságosan beinvitált minket az eladó: "Come on in, don't be afraid. At least it is warm here, and not raining..." Beléptünk hát.

Az eladósrác egy negyvenes, hosszúhajú, bajszosszakállas, bőrmellényes rockersrácnak kinéző alak volt - egy darabig észre sem vettem, hogy az egyik keze könyékből hiányzik. Miközben M nézegette a portékát, szóba elegyedett velem, feltette azt a kérdést, amit az angolok 90%-a feltesz az első 3 mondatváltás után (amint kiszúrják az akcentust): "Where are you from"? Amikor mondtam, hogy Magyarország, akkor viszont nem a korábban már kifejtett 5 tipikus válasz valamelyikével szembesültem. (Csak az ismétlés kedvéért: "Aah, Budapest, Buda and Pest, divided by the Danube!", vagy "Aah, Goulash! Langosh!", vagy "Aah, Ferenc Puskas [ejtsd puszkesz]!", vagy "Aah, the 56 revolution against the communist!", vagy (személyes kedvencem) "Hehe, I'm hungry too!")

Hanem megkérdezte, melyik város. Mondtam neki, Budapest. Erre elmesélte, hogy egyszer ő is járt Budapesten, aztán meg Balatonon is, soksok évvel ezelőtt, nem sokkal a Berlini Fal ledöntése után. Akkor, amikor a barátaival körbemotorozták Kelet-Európát, és kb. 3000 mérföldet tettek meg. Már fel is villant előttem a szomorú történet, ahogy valami baleset során elveszíti egyik karját, majd utána nem is tud többet motorra ülni... De nem mertem rákérdezni.

Aztán még beszéltünk pár mondatot erről-arról, mi mit keresünk itt, stb., amikor egyszercsak megjegyezte, hogy tényleg, most hogy szóba került, rá is döbbent, hogy már két éve nem ült a motorján, és tavasszal, ha jobb lesz az idő, elő is hozza a garázsból, és megy vele kicsit. Ekkor már rá kellett kérdeznem: tud így motorozni? Amit ekkor mondott, azzal ledöbbentett rendesen, erre utaltam a poszt címével is.

Ugyanis ő nem balesetben vesztette el az egyik karját, ahogy én tippeltem, hanem így született. Viszont gyermekkora óta arról álmodozott, hogy motorozni fog. Végül szerzett egy 500-as Moto Guzzit, ahol a fékrendszer kicsit más mint a szokásos motorokon - nem úgy van hogy kézzel elsőfék, lábbal hátsó, hanem elöl két tárcsa van, és lábbal egyszerre fékez hátsó és első kerékkel, és kézzel csak a második tárcsára erősít rá elöl. Ráadásul átszerelte a féket, hogy ne kar legyen, hanem hüvelykujjal tudja üzemelni, és a váltókart átrakta jobboldalra, majd készíttetett egy olyan protézist, amit rá tud csatolni a karcsonkjára, és be tudja akasztani a kormányba. És így motorozott aztán egész életében. Például így tett meg 3000 kilométert Kelet-Európában is.

Hát így küzdjetek az álmaitokért, még akkor is, ha a józan ész azt diktálja, adjátok már fel végre...

Holnap délelőtt fél 11-kor kilépünk az ajtón M-val, egy kerekesbőrönd és két hátizsák társaságában. Villamosra szállunk és elkombínózunk a Nyugatihoz, aholis betérünk a Mekibe és megreggelizünk. Aztán irány a pályaudvar és felszállunk az egyik vonatra. A többi M számára még meglepetés, úgyhogy majd folyt köv. Azt azért elárulhatom, mert ez már kipattant, hogy a jövő hetet nem Magyarországon fogjuk tölteni.

El se hiszem, hogy már eljött ez a nap. Kicsit több, mint 2 hónapja kezdtem el szervezgetni ezt az utat. Szóval remélhetőleg nem baszódik el semmi, és lesz sokminden mesélnivaló, ha megérkezünk (egy hét múlva).

Minap Asia Centerben jártunk - extrasavanyú almás gumicukorért zarándokoltunk ki. Az már nem annyira hírérték, hogy miután az ÖSSZES édességes boltot végigjártuk mind a két épületben, már épp indultunk vissza a garázsba, amikor még a legutolsó boltba benéztem (bár mindenhol kb ugyanaz volt a kínálat szóval minden remény nélkül csak a rend végett), annak a leghátsó sarkában megpillantottam a Tökéletes Gumicukrot (és vásároltam belőle két kilót) (pontosan). Ami viszont a szemembe ötlött, az a mintáspólóárus egyik mintafajtája. Ugyanis jó sok nagymagyarországos, magyarvagyoknemturistás, turulmadaras-magyarcímeres, amihazánkamiistenünkös pólót árultak (a szokásos borzasztóan olcsó áron). És ezen eléggé leesett az állam. Nem is azon, hogy a kínaiak képesek ott árulni. Hanem azon, hogy ha árulják, akkor nyilván veszik is.

Képzeljétek el azt a nagymagyart, aki mindenhol szittyaságát hangoztatva egy kellemes napos szombat délután kimegy az Asia Centerbe, és a kínai / vietnámi gazdaságot támogatva megvásárolja ott hazafi pólóját. Az ilyen mennyire kamu ember már?!?!? Vagy csak szimplán ennyire sötétostoba?

Bennem is mélyen ott maradt...

"A tüsszentő majmok teljesen feketék, csak fülszőrzetük, kecskeszakálluk és fenekük fehér. Orrnyílásuk felfelé nyitott, ez az oka, hogy esőben víz kerül bele, tüsszentésre ingerelve őket; ezt többnyire úgy kerülik el, hogy térdeik közé hajtják fejüket, és megvárják, amíg eláll az eső.

[...]

A majmot a helyiek megtekert pofájú majomként emlegetik."

<EVIL ON> Csak engem emlékeztet a fenti állatka Jacko-ra? :) <EVIL OFF>

Elő is gubizom a fiók aljáról :)

Elma Live

Kellemesen antiszoc kezdek lenni, ahogy öregszem. Nem is az a gond, mindig is antiszoc voltam - de most élvezem nagyon, kisördög módjára tudok néha magamban vigyorogni.

Mostanában rákaptam például arra, hogy amikor valaki itt a PSS9-nél a rokivécébe megy be (anélkül, hogy előtte bepróbálta volna a normál vécét, mert ha az tele van épp akkor talán még érthető), odaszólok neki: "Ó, sajnálom, ennyire beteg vagy? Jobbulást..." 3-ból 2 csak pislog, nem is érti.

Minap volt egy csapatbuli. Ilyenkor az szokott lenni, hogy szépen sorba megyünk, és mindenki betesz egy számot (általában ez a jutyúb segítségével történik, ami két szép nagy hangfalra van rákötve - mmint a szgép persze, nem a jutyúb maga). A csapatban van 1-2 ember, aki normál zenét szeret, de a legtöbb a populáris bulizenéket szereti, azoknak is sokszor a legalját. Egy korábbi poénból okulva sikerült ez alkalommal azt a kikötést tenni, hogy "10 percnél rövidebb számok játszanak csak". Így történt, hogy miután már a szemizmom is rángott a tömény irtózattól egy Backstreet Boys, egy Take That, egy Robbie Williams (érzitek az asszociációs láncot, ugye?), egy Edda, egy Republik, és mindezek koronájaként egy KFT:Afrika után (amit VONYÍTVA üvöltött végig a szőkecsaj-szekció), behelyeztem a Neurosis együttes Stones From The Sky című videóklipjét. Ugyan az arckifejezésemből és az orrom alatt mormolt megjegyzéseimből ("na most megkapjátok csezzeg") következtetve leellenőrizték a hosszát, hogy a szabályt meg ne szegjem, de szerencsére a klip mindössze 9:59 hosszú, így nem tudtak belekötni. Antiszocságom koronája: miután lement, és a többiek már fenegették a szóban is rettenetesen hangzó bosszúikat, mielőtt az iszonyat beüthetett volna, hazaindultam. Kíváncsi vagyok, elhívnak-e legközelebb is...

Képzeljétek, mekkora gecik a Vodafonnál.

Ilyet írnak:

“Minden kedves Kálmán nevű ügyfelünknek boldog névnapot kívánunk. Nevük török-magyar eredetű; jelentése: maradék. További szép napot!”

Anyjuk picsáját. Nem? Genyók. Nekik meg az a jelentése a nevüknek hogy buzik.

"Az ázsiai cibetmacskákat kétségtelenül a Kopi Luwak elnevezésű, lágy ízű indonéziai kávé révén ismerik a leginkább. A fán élő állat megeszi ugyan a kávébabot, ám az sértetlenül halad át emésztőrendszerén, miközben enzimekkel dúsul.

Az ürülékből kinyert kávébabot pörkölés után kilogrammonként 500 dollárért (mintegy 100 ezer forintért) árusítják. Évente mindössze 200 kilogramm ilyen kávé készül."

Bill Murray a minap lett 60 éves. Ebből az apropóból jelent meg róla egy szép kis cikk a divany.hu-n. Ez azért figyelemre méltó dolog:

"Akinek minden vágya, hogy élőben találkozzon a színésszel, az menjen el New Yorkba. A legenda szerint ugyanis Murray egyik kedvenc szórakozása, hogy az utcán idegenek háta mögé lopózik, a fülükbe súgja, hogy „na, ki van itt”, majd amikor azok megfordulnak, csak annyit mond vigyorogva: „úgysem fogja elhinni senki” – és távozik."

Ezúton szeretnék továbbá boldog születésnapot kívánni Catherine Zeta-Jones-nak, Michael Douglas-nek és Will Smithnek is!

Továbbá Mark Hamill-nek (Luke Skywalker), Aida Torturro-nak (Janice Soprano), Michael Madsen-nek, és van még egy szakállas, zakkant figura, akinek nem jut eszembe a neve...

Mi: "Még egy kancsó Ászokot lécci."
Ember Fia: "Bocsi, fiúk, de elfogyott az Ászok. Se csapolt nincs, se üveges."
Mi: "Dehát... Dehát... Amikor érkeztünk, akkor vertetek csapra egyet."
Ember Fia: "Igen, de ti, meg a németek megittátok mind."
Mi: "Megittunk egy hordó sört?"
Ember Fia: "Igen. A németek olyan 16 litert, ti olyan 14-et."
Mi: "Áh... Öregszünk már..."

Régen a németek nélkül is ment volna.

Léteznek dzsinnek Budapesten, vagy ez csak turbán legend?

(c) CalAir

No, vajon hova kerüljön a kötőjel a következő szóba (amivel a vízszolgáltatóm telefonos ügyfélszolgálatának automata menürendszer örvendeztetett meg az imént)?

MELLÉKVÍZMÉRŐÓRAÁLLÁSBEJELENTÉS MENÜPONT

Nem, egyik tipp sem nyert.

Az első a 109-es szám, a második a 162-es szám bináris formában. Az ember ilyenkor önkéntelenül is arra kell gondoljon: "Ez nem ASCII kód?" Megnéz egy ASCII kódtáblát, és rögtön kisül, hogy ez az "m" és "ó" betűk ASCII kódja. Azaz ASCII "mó".

Eszkimó.

Namindegy.

And now something completely different.

Project Excelsior III.

Szóval viszonyításképp: vannak azok az emberek, akik extrém sportból kifolyólag kiugrálnak a repülőgépekből, egy ideig szabadon esnek (esetleg összekapaszkodnak mindenféle formációkba, vagy csak szimplán zuhannak és tetszik nekik a táj), aztán már jó alacsonyan kinyitják az ernyőt és leszállnak. Úgy hívják, "sky diving". Általában kb 4km magasról ugranak, kb 1 percig szabadesnek, és olyan 0.5-1 km magasságban nyitnak ernyőt. A sebességük a szabadesés alatt kb 200 km/h, de ha összecsukják a végtagjaikat és fejjel lefele pozicionálják magukat, akkor felgyorsulhatnak 300-330 km/h-ra is. Durva, nem? Namármost vannak úgynevezett extrém skydiverek, akik 10km magasról is ugorhatnak, kicsivel megnövelve az egészet.

Na és akkor a durva: amikor elkezdtek nagyon nagy magasságban repülő repülőket meg járműveket forgalomba állítani, gondoskodni kellett ugye, hogy ha onnan kell katapultálni, akkor is biztonságban földet tudjon érni a személyzet. És akkor az amerikai légierő kipróbálta, hogy olyan magasságban hogy viselkedik a fizika, ha ejtőernyővel ugrik ki valaki. Namármost sajnos úgy, hogy az illető elkezd irdatlan sebességgel pörögni a levegőben, olyan gyorsan, amit az emberi szervezet nem bír ki, és meghalna. Ezért találták ki a több (nagyobb és kisebb) ejtőernyőből álló rendszert pakolnak a zsákba, amikből a kisebb fékezi a pörgést. Nade ki kellene próbálni, nem? Hát ezt is tették.

Ezt hívták Project Excelsiornak. Egy akkor katonatiszt, Joseph Kittinger volt a tesztalany. Egy meteorológiai héliumballonban felszállt 1 óra alatt 36 km magasra. Ott már légkör nincs, az már az űr pereme, épp csak gravitáció van még. És -70 fok kb. Úgyhogy a muki persze úgy be volt öltözve, mint valami űrhajós. Na és aztán ott, 36km magasban szépen kilépett a gondolából, és elkezdett a Föld fele zuhanni. Állítólag először nem is érezte hogy zuhan, inkább csak olybá tűnt, mintha lebegne - mivel nem volt légellenállás, és olyan messze volt a Föld, hogy az sem közeledett olyan látványosan, nem volt mihez viszonyítani a sebességet. Csak amikor a hátára fordult és látta, milyen iszonyat sebesen távolodik a légballontól, akkor érezte meg hogy mennyire zuhan. És akkor lélegzetelállító adatok. 4 és fél percen át szabadesett, amíg a légkörbe be nem ért, kb 950 km/h sebességgel (aztán persze lassult valamelyest), aztán, akkor 5km magasságban kinyitotta az ernyőt, és összességében a kiugrás utántól 14 perc elteltével földet ért épségben. Ezeket a rekordokat azóta sem döntötte meg senki.

Ja, és hogy mindez mikor történt? Most nyáron, vagy még tavaly? Egyik sem. 1959-ben történt mindez. És a youtube-on meg is lehet nézni az esetről készült korabeli videófelvételeket is...

Mi ez?

01101101 10100010

(fájni fog.)

ciki munkahelyről posztolni?

Úristen, ez a koncert mekkora élmény volt már!!!

Riding on my own I speed
Riding on a road of fire
Staring at the autumn leaves
Left is for the Neon Isles

Waiting on the Road of Torment
Waiting on the road a Doorman
Riding on my own I speed
Right is for the Shadowshires